Az Európai Feltalálói Díj 2010 Madridban megünnepelt nyertesei
Wolfgang Krätschmer, az életmű kategória nyertese
A német fizikus, Wolfgang Krätschmer egy teljesen új kutatási ágat hozott létre az atomfizikában egy új eljárással, amellyel fullerént állított elő, a tisztaszén egy különlegesen komplex formáját. Eljárásának 1990-es megjelentetése előtt az e ritka anyagot kutató tudósoknak meg kellett elégedniük elméleti feltételezésekkel. A találmánya indította útjára a fullerén rendszeres kutatását, ami új üzemanyagok, kenőanyagok, félvezetők és forradalmi gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetett. A fullerén ma 300 millió dolláros forgalmat bonyolító piacot jelent (2008), amely várhatóan 5,4 milliárd dollárt fog kitenni 2015-re. A ma 67 éves Krätschmer 1993 óta a Heidelbergi Egyetem tiszteletbeli professzora, és mint ilyen felállított egy kutatócsoportot a fullerén rendszeres vizsgálatára, annak jobb megismerése végett.
Jürgen Pfitzer és Helmut Nägele, a „KKV-k/kutatás” kategória nyertesei
A műanyagok egyre nagyobb környezeti kihívást jelentenek. 1950 óta a világ több mint egy milliárd tonna műanyagot halmozott fel hulladékként, és ezt több mint 100 millió tonnával gyarapítja évente. Jürgen Pfitzer és Helmut Nägele, a Fraunhofer Institute for Chemical Technology (ICT) munkatársai egy környezetbarát, alternatív műanyagot fejlesztettek ki. Ez egy 100%-osan biológiai úton lebomló anyag, amelyet a papírgyártási folyamat hulladékaiból állítanak elő, és amelyet éppen olyan könnyen lehet alakítani és éppen olyan tartós, mint a műanyag. A fogyasztók számára ezt az alternatív, zöld műanyagukat Arboform néven forgalmazzák világszerte, az 1998-ban általuk alapított Tecnaro nevű vállalaton keresztül. 2009-ben a Tecnaro Pfitzer és Nägele irányítása alatt 275 tonna Arboformot állított elő bútorok, hangszórók, játékok és műszerfalburkolatok céljára.
Albert Markendorf és Raimund Loser, az „Ipar” kategória nyertesei
A földmérésben és a gyáriparban a nagyteljesítményű mérőeszközök elengedhetetlenek. A svájci mérnök, Albert Markendorf és német kollégája, Raimund Loser a mérési pontosságot új szintre emelték a nagypontosságú, lézervezérelt, koordinált mérőeszközükkel. Az általuk kifejlesztett, kézben tartható eszközök tízszer pontosabbak, mint a korábbi megoldások. A Leica Geosystems által 2004 óta forgalmazott rendszer nagykiterjedésű tárgyakat tud mérni és jelezni, mint például vasútvonalakat és olajvezetékeket, valamint a gyáriparban előállított alkatrészeket, valamennyit milliméteres pontossággal. A vásárlói közé tartoznak olyan autógyártók, mint az Audi, a Daimler és a Toyota, valamint olyan repülőgépgyártók, mint a Boeing és az Airbus. A feltalálók mindketten még aktív vezető pozíciót töltenek be a Leica Geosystems termékfejlesztési részlegén.
Sanjai Kohli és Steven Chen, a „Nem európai országok” kategória nyertesei
A GPS-en (Globális Helymeghatározó Rendszeren) alapuló mobil navigációs eszközök mára a mindennapi élet részét képezik. Eredetileg, a 70-es évek végén a GPS-t kizárólag katonai alkalmazások számára fejlesztették ki. Az indiai-amerikai feltalálóknak, Sanjai Kohlinak (indiai származású) és Steven Chennek köszönhetően a technológia később betört a fogyasztói piacra is. Miután Kohli befejezte mérnöki tanulmányait az Indiai Technológiai Intézetben, Mumbaiban és a Washinton Egyetemen St. Louisban, 1995-ben megalapította a SiRF Technologies nevű vállalatot, ahol ő és Steven Chen nagy teljesítményű és olcsó GPS chipeket fejlesztett ki. Ezek ezerszer pontosabbak voltak, mint a korábbi technológiák, és 2002 óta használják őket a vezető GPS előállítók. A GPS-t alkalmazó eszközök nemzetközi piaca mára eléri a 300 millió egységet évente (2009).
Danny Epp és Ben Wiens, a „Nem európai országok” kategória nyertesei
Az üzemanyagcellák sokáig a fosszilis üzemanyagok ígéretes alternatíváját jelentették; azonban az ilyen technológiák gyakran nélkülözték a költséghatékonyságot és a piacképességet. Az első kereskedelmileg sikeres üzemanyagcella rendszert két kanadai, Danny Epp és Ben Wiens fejlesztette ki. 2001-es kereskedelmi forgalomba kerülése óta az eljárást világszerte a vancouveri székhelyű Ballard Power Systems forgalmazza. A cellákat főként a tartalékenergia-fejlesztésben alkalmazzák a rádió- és mobiltelefon állomásokon, egyebek mellett a Motorolánál Dániában. A rendszer hírnevet szerzett magának úgy is, mint a tömegközlekedési buszok hajtóműrendszere, amelyek ma már a világ 15 városában működnek, és napjainkra már több mint 7 millió utast szállítottak.